A mai napon a "kézenállásból fekvőtámasz" elvégzése felé haladó rögös úton indultam el.

Fejenállás fal mellett - 2 perc - lépés a 2. szintre

Az első perc környékén kezdtem érezni, hogy a karjaim tartó munkát is végeznek, ami fokozatosan nőtt. Aztán 15 másodperccel a 2 perc előtt átbillentem egy másik "lelki" állapotba és minden gond nélkül tartottam a 2 percet. Szerintem onnan már simán ment volna tovább is, így ezzel a feladattal teljesen nyugodt lélekkel kezdem legközelebb a 2. lépést...

Egyúttal elindultam a híd megtétele felé is.

Rövid híd - 3x30

Ebből előbb-utóbb híd lesz. Úgy indultam neki a sorozatnak, hogy ez a csípőemelés nem egy nagy dolog, simán menni fog a 3x50 és mehetek is a következő lépésre. Az első sorozat 20-adik csipőemelésekor már sejtettem, hogy ez nem így lesz, 25-nél eldöntöttem, hogy 30 a cél, és azt lehetőleg 3-szor. Ment volna az 50 az első sorozatban is, de féltem, hogy nem fog menni 3 sorozaton keresztül, ezért inkább nem erőltettem, szépen lassan haladok... Érdekes, hogy  a második sorozat sokkal, de nagyon sokkal könnyebben ment, a harmadik sorozat pedig majdhogynem simán. Lehet, hogy nem melegítettem be kellőképp az első sorozat előtt?

Következő alkalommal igyekszem jobban bemelegíteni, és az első sorozatnál menet közben eldöntöm, hogy teljesítem-e a lépés kritériumait, vagy inkább fokozatosan haladva, 3x40-el próbálkozok inkább...

Összességében véve ez nem volt egy fárasztó edzés, bár a második és harmadik sorozat után felkelve a padlóról, vagy 20-30 másodpercig szédelegtem rendesen...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.